Máglyatűz szerzője: „Hiba lenne, ha egy magyar vezető pusztán szimpátiából találkozgatna Putyinnal”

Tavaly jelent meg a Máglyatűz című fikciós, ugyanakkor hátborzongatóan valószerű, Magyarországot egy szövevényes geopolitikai hálóban ábrázoló akcióregény. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar olvasóközönség gyorsan rákapott az ízére, a könyv a harmadik kiadásnál tart, most pedig már az angol nyelvet ismerők számára is – The Fury of the Tsar/A Cár haragja címmel – kézbe vehető. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel, Demkó Attila külpolitikai és biztonságpolitikai szakértővel, aki nem mellesleg nyolc éven át töltött be különféle pozíciókat a Honvédelmi Minisztériumban, 2014 és 2018 között a tárca stratégiai kérdésekért felelős főosztályát vezette. (Az Alfahír a napokban ott járt Demkó Attila egyik előadásán is, melyen Oroszország és Ukrajna viszonyát, a két ország érdekeit, illetve a térség stratégiai helyzetét vette górcső alá. Az erről készült cikkünket ITT olvashatja el.)
Continue reading “Máglyatűz szerzője: „Hiba lenne, ha egy magyar vezető pusztán szimpátiából találkozgatna Putyinnal””

Putyin számára nem az ellenzék az igazi kihívás, hanem az a generáció, amely már az ő rendszerébe született bele

Ellentétes értékelések születtek a szeptember 8-i orosz helyhatósági választásokról. Az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország mind a 16 kormányzóválasztást megnyerte, de Moszkvában mandátumai harmadát elvesztette. Utóbbi annak eredménye, hogy az úgymond rendszeren kívüli ellenzéki Alekszej Navalnij a választás előtt azt tanácsolta támogatóinak, hogy mindenhol arra a jelöltre szavazzanak, akinek a legnagyobb esélye van a kormánypárt legyőzésére. Ezzel éppen a rendszeren belüli orosz Kommunista Párt járt jól, amely 5 helyet javítva, 13 képviselői helyet szerzett a moszkvai városi dumában. Főként a nyugati sajtóban a taktikai szavazás „eredményességéből” a Putyin-rendszer „gyengülését” olvasták ki, de valóban így lenne? Az Alfahír erről kérdezte az egy asztalhoz ültetett Stier Gábor külpolitikai újságírót, a #moszkvater alapító-főszerkesztőjét és Ackermann Sándort, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjét. Continue reading “Putyin számára nem az ellenzék az igazi kihívás, hanem az a generáció, amely már az ő rendszerébe született bele”

Világháborús centenárium és hiányérzet

Napi jegyzetVasárnap óta motoszkál a fejemben valami. Egy kíváncsi kérdés. Hétfőn csak tovább erősödött bennem, hogy vagy elkerülte a figyelmemet a hír, az információ (ez esetben ez az én szakmai hiányosságom) vagy ha nem, és a sejtésem nem alaptalan, akkor tudni szeretném: miért? Continue reading “Világháborús centenárium és hiányérzet”

Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon

Oroszország úgy gondolja, hogy neki globális szerepe van a nemzetközi porondon, nem önmagát akarja megmagyarázni, hanem azt, ő hogyan látja a világot – jelentette ki Stier Gábor külpolitikai újságíró, a Magyar Nemzet volt munkatársa, a #moszkvater alapító-főszerkesztője egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte Oroszországot sokan nem értik és nem is akarják, szeretne egyenrangú partnere lenni a Nyugatnak, ugyanakkor Vlagyimir Putyin már belefáradt, hogy ezt bizonygassa, részben ezért is fordult hangsúlyosabban keletre az orosz külpolitika. Az újságíró arról is beszélt, egy alkalommal, amikor az orosz elnökkel találkozott és megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy „Puszta-Putyinnak” nevezik ellenfelei Orbán Viktort, Putyin csak nevetett. Continue reading “Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon”

HírTV Lapzárta: Orbán-Putyin találkozó és a kormány válasza a Sargentini-jelentésre

A Hír TV Lapzárta (2018.09.18) című műsorának voltam a vendége. Vitapartnerem Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese volt, a műsorvezető pedig Földi-Kovács Andrea. Beszéltünk/vitáztunk az Orbán-Putyin találkozóról és dióhéjban körbejártuk a Sargentini-jelentést. Visszanézhető a teljes beszélgetés, kulturált vita volt. Continue reading “HírTV Lapzárta: Orbán-Putyin találkozó és a kormány válasza a Sargentini-jelentésre”

Vona Gábor Trumpról és Putyinról is beszélt a New York Times-nak

Vona Gábor örömmel fogadna egy megállapodást Donald Trump és Vlagyimir Putyin között. Múlt héten, az orosz elnök budapesti látogatása előtt a Jobbik elnöke interjút adott a New York Times-nak. A teljes beszélgetés nem került fel az amerikai lap oldalára, csak néhány bekezdésben utaltak a Vona Gáborral készített interjúra egy összefoglalóban, amiben az orosz-magyar viszonyt boncolgatták a szokásos liberális amerikai szemszögből. Continue reading “Vona Gábor Trumpról és Putyinról is beszélt a New York Times-nak”

„Korunk legnagyobb hazugságait jelentette meg a média Szíriáról”

A 78 éves, flamand Daniel Maes atya a hatodik századbeli Szent Jakab kolostorban él a szíriai Kara városában, 90 kilométerre északra a fővárostól, Damaszkusztól. Daniel atya tanúja volt a „polgárháborúnak” és szerinte a szíriai konfliktusról szóló nyugati tudósítások nagyon félrevezetőek. Röviden: „az amerikaiak és a szövetségeseik teljesen tönkre akarják tenni az országot”. Ugyanakkor szerinte Donald Trump megválasztott amerikai elnök megértette, hogy a radikális iszlám nagyobb fenyegetést jelent, mint Oroszország. Azt is kijelentette, hogy Aleppó felszabadításáért az Aszad-kormány hadseregének és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tartoznak. A Daniel Maes atyával készített interjú a holland Algemeen Dagblad napilapban jelent meg, majd a Sott.net fordította le angolra, onnan vette át a Ron Paul Intézet weblapja. Continue reading “„Korunk legnagyobb hazugságait jelentette meg a média Szíriáról””

Putyin-látogatás: nagyobb volt a füstje, mint a lángja

Vállveregetésen és kirakat paneleken kívül váratlan bejelentések nem hangzottak el Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor közös budapesti sajtótájékoztatóján. Az orosz elnök stabil és megbízható partnernek nevezte Magyarországot, a magyar miniszterelnök pedig elmondta, “tudjuk, hol a helyünk” a nagyvilágban. Continue reading “Putyin-látogatás: nagyobb volt a füstje, mint a lángja”

„Miért szavazza meg újra és újra az oroszellenes szankciókat Orbán Viktor?”

Oroszország pragmatikus szempontok alapján létrejött kapcsolatokban és együttműködésben gondolkodik. Az Orbán-kormány jól felismerte a partnerség lehetőségét, de a nemzeti érdekekkel ellentétesen továbbra is megszavazza az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump győzelmével egy korszak zárult le, az új amerikai adminisztráció Magyarország szempontjából kimondottan kedvező változás. Budapest számára tálcán kínálkozik a lehetőség arra, hogy Moszkva, Washington és Brüsszel között közvetítsen, de az Orbán-Szijjártó tandem erre a szerepre nem lesz képes. Magyarországnak a Németország-Oroszország-Törökország háromszögben kell érvényre juttatnia a nemzeti érdekeit. Az Alfahír a február 2-i Putyin-látogatás kapcsán beszélgetett Gyöngyösi Mártonnal, az Országgyűlés Külügyi bizottságának jobbikos alelnökével. Continue reading “„Miért szavazza meg újra és újra az oroszellenes szankciókat Orbán Viktor?””