Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon

Oroszország úgy gondolja, hogy neki globális szerepe van a nemzetközi porondon, nem önmagát akarja megmagyarázni, hanem azt, ő hogyan látja a világot – jelentette ki Stier Gábor külpolitikai újságíró, a Magyar Nemzet volt munkatársa, a #moszkvater alapító-főszerkesztője egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte Oroszországot sokan nem értik és nem is akarják, szeretne egyenrangú partnere lenni a Nyugatnak, ugyanakkor Vlagyimir Putyin már belefáradt, hogy ezt bizonygassa, részben ezért is fordult hangsúlyosabban keletre az orosz külpolitika. Az újságíró arról is beszélt, egy alkalommal, amikor az orosz elnökkel találkozott és megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy „Puszta-Putyinnak” nevezik ellenfelei Orbán Viktort, Putyin csak nevetett. Continue reading “Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon”

Advertisements

Nyolcvan éve visszakaptuk a Felvidék magyarlakta részét

„Visszatért hű Felvidékünk, visszaadta Horthy nékünk” – hangzott a versike 1938. november 2-án, miután a bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették „az első bécsi döntést”, vagyis Német- és Olaszország határozatát, ami szerint Csehszlovákia területéből Magyarország visszakapott 11927 négyzetkilométert és 869299 lakost (87% magyar, 10% szlovák). A nyilasok átköltötték a versikét és az ő propagandájuk azt harsogta: „Visszatért hű Felvidékünk, visszaadta Dolfi (Adolf Hitler) nékünk.” Ma már tudjuk, hogy a Felvidék nem ajándék volt, Adolf Hitlernek pedig a II. világháborút köszönhette a világ, amelynek árát Magyarország is súlyosan megfizette. Continue reading “Nyolcvan éve visszakaptuk a Felvidék magyarlakta részét”

Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk

Emlékszem milyen nagy hatással volt rám, amikor először olvastam William Gibson Neurománc című regényét. Ez még azelőtt történt, hogy az internet behálózta volna az egész világot. Elvarázsolt a cybertér, a mesterséges intelligenciák, a konzol cowboyok, a biomechanika és a transzhumanizmus képzeletbeli világa. Ma már folyamatosan rajta lehetünk a világhálón a hozzánk nőtt okostelefonjainkon keresztül. A cyberpunk ma már nem valami távoli futurisztikus jövő víziója, hanem a jelenünk része, még ha nem is tartunk ott, ahol William Gibson Neurománc világa. Ennek távlatairól, lehetőségeiről és veszélyeiről szólt Yuval Noah Harari izraeli történész előző könyve, a Homo Deus. Continue reading “Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk”

„Valóban gyógyíthatatlan a szabadság elvesztésének a tudata?”

A rádiójátékokról a legtöbbeknek talán az 1959-től negyvennyolc éven át, előbb a Magyar Rádióban, majd a Kossuth Rádióban sugárzott Szabó-család juthat az eszébe. Valójában a rádiójátékok története még régebbre nyúlik vissza Magyarországon, ugyanis 1927-ben jelent meg hazánkban a műfaj első alkotása, Somogyváry Gyula Hazatérés című dramolettje. Rádiójátékok még jelenkorunkban is készülnek, az internet és a televízió korában reneszánszát éli a mai kedvelt műfaj a hallgatók körében. A 2016-ban alapított Macbeth Company írói közösség Egy elmeorvos vallomása címmel a műfaj hagyományait követve most készíti első rádiójátékát. Continue reading “„Valóban gyógyíthatatlan a szabadság elvesztésének a tudata?””

Balczó a Sargentini-jelentés szavazásáról: nem csak politikai, hanem lelkiismereti kérdés is volt

Az Európai Parlament szavazásában résztvevők többsége elfogadta a Sargentini-jelentést szerdán Strasbourgban. A kormánypártok szerint az eredmény érvénytelen, mivel a tartózkodásokat végül nem számolták a leadott szavazatok közé, és csak így lett meg az igenek kétharmados győzelme. A Jobbik európai parlamenti képviselője, Balczó Zoltán már a keddi vita során jelezte, hogy a szavazás napján tartózkodni fog, ezt meg is indokolta a felszólalásában. A szerdai szavazás után az Alfahír kérdéseire válaszolt. Continue reading “Balczó a Sargentini-jelentés szavazásáról: nem csak politikai, hanem lelkiismereti kérdés is volt”

Strasbourgig kellett mennünk, hogy kérdezhessük Orbánt

Abszurd vitának és abszurd helyzetnek nevezte a hetes cikkely életbe léptetését javasló Sargentini-jelentés európai parlamenti vitáját Orbán Viktor. A miniszterelnököt szembesítettük azzal, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár, akivel januárban még baráti hangnemben tárgyalt, most támogatja a dokumentum elfogadását. Continue reading “Strasbourgig kellett mennünk, hogy kérdezhessük Orbánt”

Török hódoltság Európában

Mindenki, aki Erdoganra szavazott, bizonyára sokkal jobban érezné magát Törökországban, mint Ausztriában – írta hétfői közleményében Johann Gudenus, a kormánykoalícióban résztvevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője. Nem ok nélküli a pikírt megjegyzés. A vasárnapi törökországi elnökválasztáson győzedelmeskedő Recep Tayyip Erdogant 72 százalékos eredményt ért el az ausztriai törökök körében, ez körülbelül 37 ezer szavazatot jelent. Egyben arra is rámutat, hogy az Európában élő és letelepedő törökök esetében aligha lehet eredményes integrációról beszélni. Continue reading “Török hódoltság Európában”