A bevándorlás fekete könyve, amit mára elfelejtettek

„Az utóbbi évtizedekben az európai politika, mint a vak ember, belebotlott a bevándorlás valóságába.”

Az idézet nem a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett háromnapos migrációs konferencia egyik vendégelőadójától származik. Hasonló okfejtésekre pedig bőven sor került az Orbán-kormány számára is kedves nagyszabású budapesti rendezvénysorozaton. Az idézett megállapítás tulajdonosát, Corinna Milbornt azonban nem hívták meg a konferenciára, de vélhetően, ha lett volna rá igény, akkor sem azt mondta volna, amit a Fideszben hallani szeretnek. Az osztrák újságíró nincs elragadtatva az Orbán-kormány migrációs politikájától, ezt számtalan kijelentése és Twitter-bejegyzése igazolja. Ugyanakkor már jóval előbb, 2006-ban arra figyelmeztetett, hogy a bevándorlás és a migráció kezelése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a jövőben szembe kell néznie a kontinensnek. Európa: az ostromlott erőd – A bevándorlás fekete könyve című munkája 2008-ban magyarul is megjelent az Alexandra Kiadó gondozásában, több mint tíz évvel megelőzve az MCC rendezvényén előadást tartó Douglas Murray brit újságírót, akinek Európa furcsa halála című könyve szintén az Alexandránál jelent meg, és kedvelt hivatkozási alap a kormányoldalon. Continue reading “A bevándorlás fekete könyve, amit mára elfelejtettek”

Advertisements

Ellenzéki politikusok mondták el, hogy miért nem értjük és érezzük magunkénak az Európai Uniót

Az uniós polgárok nincsenek tisztában az Európai Unió intézményrendszerével és ezeknek a működésével, nem megfelelő a tájékozottságuk, szükség lenne egy egységes, közös kommunikációs térre, valamint nagyobb politikai részvételre kellene buzdítani az embereket. Vita helyett ezekben az észrevételekben értett egyet a DemNet Alapítvány által szervezett Az állampolgári részvétel új eszközei az Európai Unióban című hétfői konferencia egyik panelbeszélgetésén Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese és frakcióvezetője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, illetve Tabajdi Csaba volt szocialista EP-képviselő. Kormánypárti politikust is hívott a DemNet, de a megkeresettek egyéb teendőkre hivatkozva nem vállalták a vitát. Meglehetősen mondvacsinált és nevetséges indok egy vezető politikai erőtől, ami nem szenved hiányt megszólalókból. Continue reading “Ellenzéki politikusok mondták el, hogy miért nem értjük és érezzük magunkénak az Európai Uniót”

Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon

Oroszország úgy gondolja, hogy neki globális szerepe van a nemzetközi porondon, nem önmagát akarja megmagyarázni, hanem azt, ő hogyan látja a világot – jelentette ki Stier Gábor külpolitikai újságíró, a Magyar Nemzet volt munkatársa, a #moszkvater alapító-főszerkesztője egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte Oroszországot sokan nem értik és nem is akarják, szeretne egyenrangú partnere lenni a Nyugatnak, ugyanakkor Vlagyimir Putyin már belefáradt, hogy ezt bizonygassa, részben ezért is fordult hangsúlyosabban keletre az orosz külpolitika. Az újságíró arról is beszélt, egy alkalommal, amikor az orosz elnökkel találkozott és megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy „Puszta-Putyinnak” nevezik ellenfelei Orbán Viktort, Putyin csak nevetett. Continue reading “Putyin csalódott és megunta, hogy a Nyugatnál próbálkozzon”

Nyolcvan éve visszakaptuk a Felvidék magyarlakta részét

„Visszatért hű Felvidékünk, visszaadta Horthy nékünk” – hangzott a versike 1938. november 2-án, miután a bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették „az első bécsi döntést”, vagyis Német- és Olaszország határozatát, ami szerint Csehszlovákia területéből Magyarország visszakapott 11927 négyzetkilométert és 869299 lakost (87% magyar, 10% szlovák). A nyilasok átköltötték a versikét és az ő propagandájuk azt harsogta: „Visszatért hű Felvidékünk, visszaadta Dolfi (Adolf Hitler) nékünk.” Ma már tudjuk, hogy a Felvidék nem ajándék volt, Adolf Hitlernek pedig a II. világháborút köszönhette a világ, amelynek árát Magyarország is súlyosan megfizette. Continue reading “Nyolcvan éve visszakaptuk a Felvidék magyarlakta részét”

Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk

Emlékszem milyen nagy hatással volt rám, amikor először olvastam William Gibson Neurománc című regényét. Ez még azelőtt történt, hogy az internet behálózta volna az egész világot. Elvarázsolt a cybertér, a mesterséges intelligenciák, a konzol cowboyok, a biomechanika és a transzhumanizmus képzeletbeli világa. Ma már folyamatosan rajta lehetünk a világhálón a hozzánk nőtt okostelefonjainkon keresztül. A cyberpunk ma már nem valami távoli futurisztikus jövő víziója, hanem a jelenünk része, még ha nem is tartunk ott, ahol William Gibson Neurománc világa. Ennek távlatairól, lehetőségeiről és veszélyeiről szólt Yuval Noah Harari izraeli történész előző könyve, a Homo Deus. Continue reading “Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk”

„Valóban gyógyíthatatlan a szabadság elvesztésének a tudata?”

A rádiójátékokról a legtöbbeknek talán az 1959-től negyvennyolc éven át, előbb a Magyar Rádióban, majd a Kossuth Rádióban sugárzott Szabó-család juthat az eszébe. Valójában a rádiójátékok története még régebbre nyúlik vissza Magyarországon, ugyanis 1927-ben jelent meg hazánkban a műfaj első alkotása, Somogyváry Gyula Hazatérés című dramolettje. Rádiójátékok még jelenkorunkban is készülnek, az internet és a televízió korában reneszánszát éli a mai kedvelt műfaj a hallgatók körében. A 2016-ban alapított Macbeth Company írói közösség Egy elmeorvos vallomása címmel a műfaj hagyományait követve most készíti első rádiójátékát. Continue reading “„Valóban gyógyíthatatlan a szabadság elvesztésének a tudata?””

Balczó a Sargentini-jelentés szavazásáról: nem csak politikai, hanem lelkiismereti kérdés is volt

Az Európai Parlament szavazásában résztvevők többsége elfogadta a Sargentini-jelentést szerdán Strasbourgban. A kormánypártok szerint az eredmény érvénytelen, mivel a tartózkodásokat végül nem számolták a leadott szavazatok közé, és csak így lett meg az igenek kétharmados győzelme. A Jobbik európai parlamenti képviselője, Balczó Zoltán már a keddi vita során jelezte, hogy a szavazás napján tartózkodni fog, ezt meg is indokolta a felszólalásában. A szerdai szavazás után az Alfahír kérdéseire válaszolt. Continue reading “Balczó a Sargentini-jelentés szavazásáról: nem csak politikai, hanem lelkiismereti kérdés is volt”