„Együttműködés nélkül nincs jövője Európának”

Szalayné Pánczél Ágnes a Jobbik EP-listájának első tíz helyezettje között az egyetlen nő. Több nyelven beszél folyékonyan, részt vett a párt európai parlamenti választásra készült programjának megírásában, egy keresztény értékeken alapuló szociális Európa gondolatával tud a leginkább azonosulni, és az álhírek elleni fellépést tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Interjú.

A Jobbik idei EP-listájának nyolcadik helyén szerepel, a neve viszont eddig ismeretlenül csengett a politikában. Honnan, hogyan került az első tíz jobbikos EP-képviselőjelölt közé?

Már korán, a diákéveim idején elkezdtem érdeklődni a közügyek iránt. Olyan családból származom, amelyben napi téma volt a politika. Egyetemistaként, 2014-ben döntöttem úgy, hogy csatlakozom a számomra legszimpatikusabb politikai erőhöz. Először a Jobbik Ifjúsági Tagozat dunakeszi szervezetébe jelentkeztem, így kerültem közel a külügyi témákhoz, az IT külügyi kabinete ugyanis nagyon jól működött és működik mind a mai napig. Innen a Jobbik parlamenti gyakornoki programjába vezetett tovább az út, melynek keretében 2016 tavaszától kezdtem el dolgozni Gyöngyösi Márton mellett a párt külügyi kabinetében. 2017 novembere óta az én feladatom tartani a kapcsolatot a nemzetközi sajtóval és a diplomáciai testületekkel. Sokat foglalkozom uniós ügyekkel is, és aktívan részt vettem a Jobbik 2019-es EP-programjának megalkotásában. Innen jött, hogy megmérettetem magamat a párton belül, mint EP-képviselőjelölt. Úgy gondolom, hogy eddigi munkám alapján hitelesen tudnám a Jobbik EP-programját, illetve azokat a célokat képviselni, amiket a párt a május 26-i európai parlamenti választásra megfogalmazott.

A felmérések szerint a Jobbiknak három, esetleg négy képviselője lehet a következő Európai Parlamentben. Messze került a bejutó helyektől, vagy csak a női kvótát szerette volna érvényre juttatni a párt az EP-listáján?

Nem gondolom, hogy bármiféle női kvótáról lenne szó. Több nyelven beszélek: felsőfokon angolul és franciául, illetve valamennyire norvégul is eltársalgok.

Azért kerültem a listára, mert a meghallgatásokon alkalmasnak találtak arra, hogy az első tíz képviselőjelölt között lehessek, ami nekem egy nagyon nagy elismerés és megtiszteltetés.

Az elmúlt években több felmérés is azt derítette ki, hogy a magyar parlamenti képviselők többségének nincs nyelvvizsgája. Ha jól értem, akkor a Jobbik EP-listájának felállításánál prioritást élvezett, hogy ki hány idegen nyelvet beszél?

Mindenképpen fontos volt. A nyelvtudás komoly fegyvertény annak, aki külpolitikával foglalkozik. A meghallgatásokhoz szempontként volt meghatározva, hogy minél több európai nyelvet beszéljenek a jelöltek. Említhetnénk a listánk hatodik helyezettjét, Brenner Kolomant is, akinek a német az anyanyelve, de angolul is folyékonyan beszél.

A Jobbiknak fontos célja, hogy a későbbiekben valamelyik európai parlamenti frakcióhoz csatlakozhasson, de előbb jó kapcsolatok kiépítésére van szükség az Európai Parlamentben. Ehhez kell a nyelvtudás.

A párt több politikusának kijelentései alapján leginkább az Európai Néppártban látnák a helyüket.

Május 26-a után meglátjuk, hogy alakul az új Európai Parlament. Mindenképpen jobboldali, kereszténydemokrata csoportosulásban gondolkodunk.

A Jobbik tavaly decemberben mutatta be az EP-programját, melyben listavezetőjük, Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, hogy a céljuk egy igazságos, keresztény értékeken alapuló Európai Unió, és egy szabad, szociális és versenyképes Magyarország. A programjuk melyik pontját tartja a legfontosabbnak?

Ahogy említettem, részt vettem a programírásban, az előkészítő megbeszéléseknek a kivonatát én rendszereztem, illetve én próbáltam a program alapstruktúráját megalkotni a megbeszéléseken felmerült témák alapján.

A keresztény értékeken alapuló szociális Európa, mint gondolat, az egyetlen út Európa előtt, ezzel maximálisan azonosulni tudok.

Ami specifikusan az én témám, amivel kifejezetten foglalkozni szeretnék, az az álhírek elleni küzdelem.

A napokban a párt egyik tanácsadójaként is számon tartott Teplán István akadémikus az osztrák sajtóban arról írt, hogy egy európai közmédia létrehozásával kiküszöbölhető lenne az Orbán-kormány álhírgyártása. Csak kívülről számíthatunk gyógyírra az álhírek ellen?

Fontos látni, ahhoz, hogy egy valóban demokratikus Európában és egy demokratikus Magyarországon éljünk, szükség van az objektív tájékoztatásra, ami a meggyőződésünk szerint alapvető emberi jog. Ezt külön is le kellene fektetni egy uniós irányelvbe vagy ajánlásba, akár módosítással rögzíteni az uniós alapszerződésben. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy ez az alapvető emberi jog érvényesülhessen az Európai Unióban, például az európai közmédia létrehozása egy lehetőség lenne erre. Olvastam Teplán István cikkét, és abban arról is írt, hogy az európai identitás megerősítéséhez is hozzájárulhatna egy európai közmédia. Ez is fontos cél. A médiaszabadságért vívott küzdelemnek van egy másik része is, ami az önkormányzati választásokhoz kötődik. A közelmúltban Szombathelyen, amint az ellenzék megszerezte a többséget, úgymond a nulladik lépésük volt, hogy felszabadították a helyi médiát, és most már az ellenzéki hangok is megjelenhetnek benne. A helyi média az önkormányzatok kezében van és az önkormányzatokon múlik, hogy mit jelentetnek meg.

Magyarországon a három klasszikus hatalmi ágat már bekebelezte a Fidesz, és most a negyedik hatalmi ágat, a médiát is teljesen bekebelezi. Fontos tehát a helyi szinten való küzdelem, de az Európai Uniónak is érdemi beleszólása kell, hogy legyen, ha egy tagállamban nem biztosítottak az objektív tájékoztatás körülményei.

Dél-tiroli német és olasz szakértők jelenlétében, több nagykövetség érdeklődése mellett az autonómiatörekvésekről szerveztek konferenciát. A kormánypártok nem vettek részt rajta, de a legtöbb ellenzéki párt is kihagyta. Tényleg semmi esély arra, hogy legalább a határon túli magyarok érdekképviseletében pártok feletti nemzeti minimum szülessen?

Retorikájában minden párt támogatja az autonómiát, de az egy komoly problémát jelent – Gyöngyösi Márton is említette a konferencián –, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent az önrendelkezés, és gyakran megkapja a revizionizmus vádját.

Teljesen egyértelmű pedig, hogy a revízió a XXI. századi Európában nem egy reális lehetőség.

Hivatkoznék az EP-programunkra, aminek egyik legfontosabb pontja a nemzetiségek autonómiájának a biztosítása. Európában számos jó példa létezik az autonómiára, például ilyen a dél-tiroli is. Éppen itt lenne az ideje, hogy ezeket a Nyugat-Európában működő modelleket adaptáljuk a Kelet-Közép-Európában élő nemzetiségek helyzetére is.

Az autonómiának van realitása, más kérdés, hogy a magyar diplomácia eddig nem nagyon törte magát azért, hogy ezt az ügyet magyar szempontból érdemben képviselje.

A kormány évek óta egyeduralkodóként birtokolja a migráció témáját a magyar belpolitikában. Lehet ebben még mást vagy újat mondani hitelesen?

Ha az európai kontextust nézzük, akkor pont a kormány nem hiteles ebben a témában. Pár évvel ezelőtt Orbán Viktor még azért verte az asztalt Európában – teljesen jogosan –, hogy erősítsék meg az európai határvédelmet, erősítsék meg a Frontexet. Ma már ezt a kezdeményezést, amit közben egész Európa elfogadott, támadja, mondván, hogy “Brüsszel” idegen fegyvereseket küldene a határra, akiknek az EU osztogatná a parancsokat. Persze erről szó sincs. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon nagy a Fidesz médiatúlsúlya, és mivel a kommunikációjukat a migrációra alapozzák, ezért a csapból is az folyik, hogy a Fidesz megállítja a bevándorlást. Nekünk viszont akkor is azon kell dolgoznunk, hogy eljuttassuk a mi – valóban hiteles – álláspontunkat, ami szerint meg kell erősíteni az európai határvédelmet, és igenis fel kell állítani a magyar határőrséget.

Több nyelven beszél, nem fordult még meg a fejében, hogy fiatal diplomásként inkább külföldön próbáljon szerencsét?

Megmondom őszintén, mivel pont az egyetemi tanulmányaim derekára – amikor a legtöbb fiatalban felvetődik ez a gondolat – esett az, hogy elkezdtem a Jobbik külügyeseként dolgozni, ezért nem, de megértem és átérzem annak a rengeteg kortársamnak a helyzetét, akik így döntenek.

Sok fiatal külföldön, leginkább valamelyik nyugat-európai országban látja a jövőjét. Hogyan lehetne őket itthon tartani?

Magyarországon a mostani bérekkel és ezzel a gazdaságfilozófiával, vagyis az olcsó munkaerőre és összeszerelő üzemekre alapozó politikával nem tudják a jól képzett fiatalokat itthon tartani, hiszen Nyugaton a többszörösét kereshetik meg a magyar fizetéseknek. Egy komplex kérdésről van szó, amelynek szociális, földrajzi, és gazdasági szempontjai is vannak. A Jobbik korábbi béruniós kezdeményezése a magasabb bérekről még mindig releváns, és az EP-programunk is tartalmazza.

A Demokratikus Koalíció hétvégén tartotta európai parlamenti kampányindító rendezvényét, amelyen Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője arról beszélt, hogy az elkövetkezendő években olyan kihívásokkal állunk majd szemben, amelyeket egyetlen egy ország sem képes egyedül megoldani. A Jobbik ugyanezt írta az EP-programjában. Egy húron pendül a Jobbik és a gyurcsányista Demokratikus Koalíció?

Egyáltalán nem erről van szó, de azt mindenkinek be kell látnia, hogy a XXI. században a globális kihívásokkal szemben egy Magyarország, egy Portugália, de akár még egy Németország se tud érdemben fellépni. Mondok egy egyszerű példát: a klímaváltozást nem érdeklik az országhatárok.

Az nagyon jó, ha minden tagországnak megvan a saját stratégiája is, de ha globális szinten gondolkodunk, akkor nem tehetjük meg, hogy ebben és az ehhez hasonló kérdésekben nincs konszenzus az európai országok között. Tudjuk persze, hogy a Demokratikus Koalíció egyértelműen az Európai Egyesült Államok koncepciója mellett áll ki, ezzel mi nem értünk egyet. Ugyanakkor arra mindenképpen rá kell mutatni, hogy egyedül nem megy, együttműködés nélkül nincs jövője Európának.

Ha már itt tartunk. Az ellenzéki pártok elvetették a közös EP-listát, de elképzelhető majd ellenzéki együttműködés az újonnan felálló Európai Parlamentben?

Ügyek mentén, igen. Az ellenzék hazai szinten is igyekszik rámutatni a Fidesz túlhatalma okozta problémákra, fontosnak tartom, hogy az Európai Unióban is szót emeljünk arról, milyen folyamatok zajlanak Magyarországon, hogyan sérül a magyar jogállam. Szakpolitikai témákban is lehet együttműködés más ellenzéki pártokkal, lásd. a klímaváltozás ügyét.

Nem gondolom, hogy nekünk például az LMP-vel túl nagy vitáink lennének arról, hogy a klímaváltozás kérdését európai szinten is kezelni kell.

Megjelent az Alfahíren!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s