Kínkeserves hónapok várnak Merkelékre

Napi jegyzetA német sajtó és több elemző is úgy harangozta be a hesseni választást, hogy az eldöntheti Angela Merkel kancellár sorsát is. A kérdés az volt, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) meg tudja-e őrizni vezető pozícióját a tartományban? Bár Volker Bouffier, Hessen konzervatív kormányfője arra számíthat, hogy a vasárnapi választásokat követően továbbra is ő fogja vezetni a tartományi kormányt, borítékolhatóan nincs most ünnepi hangulat a CDU-ban, és Angela Merkelnek sincs oka fellélegeznie.

Friss: Merkel távozik a CDU éléről!

A hesseni tartományi választás után Angela Merkel bejelentette, hogy távozik a CDU éléről, nem indul újra a decemberben esedékes pártkongresszuson. Az Alfahír hétfői jegyzetében idéztük Berthold Kohler, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiadójának vasárnap esti kommentárját, amelyben azt írta, Merkelnek már hiba lenne ragaszkodnia a pártelnöki székéhez.

Ez lett a hesseni választás végeredménye

Az előzetes várakozásoknak és az exit polloknak megfelelően a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte a németországi Hessen tartományban rendezett választásokat, bár az abszolút többségtől messze vannak.

Az eredményeket nézve továbbra is a CDU a legerősebb frakció a hesseni Landtagban, de úgy, hogy az öt évvel ezelőtti számokhoz képest a párt elvesztette szavazóinak 11 százalékát. Még nagyobb bukást könyvelhet el a berlini nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD). A 11 százalékos visszaesés ugyanis számukra történelmi mélypontot jelent, ráadásul egyértelmű tendenciának látszik az SPD sorvadása egész Németországban. Gyenge kármentesítésnek tűnik, hogy a felelősséget megpróbálják a CDU/CSU pártszövetségre tolni. Vasárnap este Andrea Nahles, az SPD elnöke a berlini kormány állapotával magyarázta a hesseni eredményeket, illetve „tartalmi és személyi” következményeket sürgetett a koalíciós partnereknél, miközben akadnak olyan vélemények is a szociáldemokraták között, hogy elsősorban neki kellene távoznia. Azok a spekulációk, hogy az SPD elhagyná a nagykoalíciót, kevéssé tűnnek reálisnak, egy előre hozott választáson a párt eddigi lejtmenetét figyelembe véve, ők veszítenék a legtöbbet.

A vasárnapi tartományi választás legnagyobb győztesei a Zöldek – akik nemrégiben Bajorországban is ünnepelhettek – és a jobboldali Alternatíva Németországnak párt (AfD). Előbbi alig száz szavazattal előzte be az SPD-t (Bajorországban a második helyre jöttek fel a szociáldemokratákat megelőzve), utóbbi ezzel az eredménnyel úgymond bevette Hessent is, hiszen így az AfD már Németország összes tartományi törvényhozásában helyet foglalhat.

Több diagnózisa is van a bajor választásnak

A bajor tartományi (Landtag-) választás eredménye nem jó, de nem is katasztrofális, legalábbis, ami a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió) helyzetét illeti. Noha minden elemzés és értékelés megjegyzi, hogy 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzott Bajorországban, most pedig koalícióra fog kényszerülni a müncheni tartományi gyűlésben, ez korántsem jelent bukást, sokkal inkább egy komoly figyelmeztetést.

A magyar sajtó kormánypárti oldalán a német belpolitika esetében szokás minden változást a migrációhoz való hozzáállás számlájára írni. De ahogy már a bajor választásnál kiderült, és ez látszik most a hesseni eredményeket is vizsgálva, választói szempontból nem a migrációs politikára helyeződik a hangsúly (akkor sem, ha az AfD erősödésének a dinamikáját kétségkívül ez a kérdés határozza meg), hanem inkább a stabilitásra. A Zöldek támogatottságát sem lehet másképp értelmezni, hiszen engedékeny hangvételt képviselnek a migrációval kapcsolatban. Az sem mellékes adalék a hesseni választáshoz, hogy a zöldeknek egy Offenbachban született, jemeni származású politikus, Tarek Al-Wazir volt a vezető arca.

Az elmúlt hónapokban egymást érték a válsághelyzetek a berlini nagykoalícióban. Nem csoda, ha a német választók bizalma megrendülni látszik a nagypártokban. Nem állított ki jó bizonyítványt a kormányról Angela Merkel és belügyminisztere, a Bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) vezető Horst Seehofer ultimátumos huzavonája a migrációs politika ügyében. Az sem tett jót a nagypártok megítélésének, amikor a chemnitzi gyilkosság nyomán kirobbant tüntetések idején meghazudtolta Angela Merkel szavait a titkosszolgálatokat vezető Hans-Georg Maassen. A kancellár menekülteket üldöző szélsőjobboldaliakról beszélt egy kérdéses videofelvétel alapján, Maassen ugyanakkor „célzottan hamis információt” sejtetett mögötte, amit csak elterelés céljából terjesztettek. Az SPD követelésére Merkel felmentette a titkosszolgálati vezetőt, aki mellett azonban Seehofer kiállt. Az már csak a kutyakomédia utolsó felvonása volt, hogy végül Maassent nem áldozták be teljesen, és megajándékozták egy belügyi államtitkári székkel.

Berthold Kohler, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiadója vasárnap esti kommentárjában azt írta, hogy a hesseni választáson is a berlini kormánnyal szembeni elégedetlenségüket fejezték ki a választók. Emlékeztetett rá, hogy Merkel személyesen is részt vett a tartományi kampányban, ezzel azonban ő maga is ráirányította a figyelmet a berlini eseményekre. Kohler szerint Volker Bouffier abban bízott, hogy a kancellár népszerűsége még mindig nagyobb, mint az elutasítottsága, ám a tanulság már világos: Merkel húzóereje csökkent.

Kohler azt is írta, eddig biztos volt, hogy decemberben újraválasztják Merkelt a CDU élére, és elődei példájából is megtanulta, egy kancellár nem adhatja át a párt vezetését, most mégis nagyobb hiba lenne ragaszkodnia az elnökséghez. Kohler úgy látja, ha Merkel átadja a stafétát, azzal csak elismeri, amit mindenki tud: kancellárságának vége közeleg. A távozásáról ez esetben maga dönthetne, ha viszont ragaszkodik az elnökséghez, az lázadáshoz vezethet.

Stefan Braun, a Süddeutsche Zeitung munkatársa szerint is egyértelművé kell válnia, hogy a berlini kormány nem folytathatja úgy, ahogy eddig: két héten belül a második választáson vesztették el a nagykoalíció pártjai együtt a támogatottságuk húsz százalékát. Braun megfogalmazásában az a kérdés, hogy a nagypártok képesek-e még pozitív és felelősségteljes politikára, csakhogy ehhez a nagykoalíció pártvezetőinek sürgősen és alapvetően változtatniuk kell, mert ha nem váltanak irányt, katasztrófára számíthatnak a jövő évi európai parlamenti választáson.

A hesseni tartományi kormány összetétele még bizonytalan, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a CDU a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) alakíthat koalíciót. A zöldek és a liberálisok is nyitottak a tárgyalásokra. Volker Bouffier azt nyilvánvalóvá tette, hogy a szociáldemokratáktól balra álló Baloldallal (Die Linke) és a szélsőjobboldalinak tartott AfD-vel nem kíván közösködni.

Akárhogy is, a nagypártok gyengülése kínkeserves hónapokat jelez előre a rogyadozó berlini nagykoalíció számára az európai parlamenti választásokig. Ha addig nem, utána mindenképpen eldőlhet mind Angela Merkel, mind pedig kormánya sorsa.

(A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!)

A cikk megjelent az Alfahír oldalán!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s