A lengyel Szolidaritás 80 szerint Nyugat-Európában is észre fogják venni a béruniós kezdeményezést

Nehéz lesz a bérunió kérdéskörét végigvinni az európai uniós bürokráciával szemben, de a munkavállalói érdekeket képviselő nyugati szervezetek akár támogathatják is, a multinacionális cégek azonban ellenérdekeltjei a március 14-én, Budapesten létrejött polgári kezdeményezésnek – véli Zbigniew Saganski, a lengyel Szolidaritás 80 szakszervezet elnökségének szakértője.

Milyen elvárásokkal csatlakozott a Jobbik által életre hívott európai béruniót célzó polgári kezdeményezéshez a lengyel Szolidaritás 80 szakszervezet?

A Jobbikot egy olyan politikai formációnak ítéltük meg, amely kereszténydemokrata értékek mentén alakult. Mi pedig egy olyan szakszervezet vagyunk, amely az 1980 augusztusi lengyelországi események (1980 augusztusában alakult a munkásjogok védelmére az országos lengyel szakszervezet, amelynek központi szerepe volt a lengyelországi rendszerváltásban – szerk.) köré szerveződött, és hasonló értékeket vallunk. Az a polgári kezdeményezés, amelyhez most csatlakoztunk, teljes mértékben azonos az alapszabályunkban lefektetett céljainkkal. A munkavállalók jogaival a fennállásunk óta foglalkozunk. A Szolidaritás 80 tagja a lengyel szakszervezeti konföderációnak, ennek keretében pedig már több olyan kezdeményezésben is részt vettünk, amely a munkavállalók jogaival foglakozott. Amikor a Jobbik a bérunió témájával megkeresett minket, teljesen nyilvánvaló volt, hogy csatlakoznunk kell. Ez a polgári kezdeményezés lehetőség arra, hogy a Nyugat-Európa által kihasznált kelet-közép-európai munkaerőpiac problémájának kérdésköre végre megfogalmazódjon, és nyoma maradjon az Európai Unióban.

A Szolidaritás 80 nem azonos a Szolidaritással

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a béruniót kezdeményező polgári bizottság vezetője a támadásokra reagálva, korábban közölte: „A Liga Szakszervezetek állításával ellentétben a Jobbik a béruniót célul kitűző polgári kezdeményezéssel nem véletlenül nem a kommunistákkal lepaktáló, volt besúgók nevével fémjelzett, a Fidesszel szövetséges Solidarność (Szolidaritás) szakszervezetet kereste meg, hanem a Solidarność (Szolidaritás) eredeti célkitűzéseit megtartó, a kommunistákkal kötött paktumot visszautasító, egyébként több mint 30 ezer tagot számláló Solidarność80-at (Szolidaritás80) választotta szövetségeséül és partneréül.”

 

Azon túl, hogy nyoma marad, lehet-e ennek a polgári kezdeményezésnek sikeres érdekérvényesítő szerepe? Milyen visszhangra számítanak az Európai Unióban?

Rendkívül nehéz lesz ezt a kérdéskört végigvinni az európai uniós bürokráciával szemben. De úgy gondoljuk, hogy minden ilyen kezdeményezés része lehet egy olyan irányvonalnak, amelyhez később további pozitív lépések párosulhatnak az Európai Unióban. Nincsenek illúzióink, tisztában vagyunk azzal, hogy egyfajta közömbösség fogja majd fogadni ezt a kezdeményezést, ha pedig eljutna arra a szintre, hogy foglalkozzanak is vele, akkor pedig ellenérzéseket fog kiváltani az Unióban. Ugyanakkor arra számítunk, hogy a nyugati országokban is észre fogják venni ezt a kezdeményezést, és társadalmi jellegű reakciókat fog kiváltani.

Csatlakozhatnak támogatók a nyugati országokból is?

A polgári kezdeményezésünk nyilvánvalóan lobbiérdekeket sérthet. Elsősorban a nagy transzeurópai multinacionális cégekre gondolok, amelyeknek kifejezetten érdeke az úgynevezett „agyelszívás”. Vannak azonban olyan munkavállalói érdekeket képviselő szervezetek, amelyek támogathatják a kezdeményezést.

El tudnak képzelni a bérunión túl más témákban is szorosabb együttműködést a most megalakult polgári kezdeményezés mentén?

Ez az első alkalom, hogy részt veszünk egy ilyen nemzetközi kezdeményezésben. Természetesen a lengyel szakszervezeti konföderáció tagjaként szívesen együttműködünk más térségek szakszervezeteivel, akár a Baltikumban, akár a visegrádi országokban. Természetesen nem zárjuk ki a lehetőségét, hogy a jövőben is csatlakozzunk hasonló kezdeményezésekhez.

Nyolc ország képviselői alakítottak polgári bizottságot

Vona Gábor, a Jobbik elnöke tavaly december 18-án jelentette be az európai bérkiegyenlítésért való küzdelem elindítását. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést, legalább hét uniós tagállamban egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni. Március 14-én nyolc ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Romániai, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői a budapesti Kempinski Hotelben fogadták el és írták alá az európai béruniót célzó polgári kezdeményezés nyilatkozatát.

 

Az Európai Bizottságnak május 20-ig van ideje arra, hogy elbírálja a Jobbik által életre hívott polgári kezdeményezést, és elkezdődhessen a bérunió témájában az aláírásgyűjtés. Az ellenzéki párt közben országjárásra indult és konzultációkat kezdeményez szakmai szervezetekkel.

Az interjú az Alfahír oldalán jelent meg!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s