Politikai vezérelv a vezényszavakban

Orbán háborús helyzetet vizionált, Vona újabb reformkort ígért, Gyurcsány inkább a baloldali riválisainak üzent. A politikai vezetők idén is megtartották szokásos évértékelő beszédeiket, amelyek Kálló-Sikos Ágnes, az Iránytű Intézet politológusa szerint a választások közeledtével már kevésbé a bejárt ösvényre, sokkal inkább a 2018-ig vezető útra koncentrálnak.

ORBÁN, A HADVEZÉR

Az Alfahírnek nyilatkozó Kálló-Sikos Ágnes szerint az ellenségképzés a Fidesz-KDNP jól bevált stratégiája, így nem véletlen, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében világpolitikai helyzetértékeléssel indított, kontextusba helyezve Magyarország „háborús helyzetét”, melyhez részletezte a fenyegetettség összetevőit, és nevén nevezte az „ellenséget” is.

„Az unionisták, a liberális bevándorláspártiak okozta fenyegetettség egyértelműen a 2018-as választások egyik fő témája lesz, illetve marad a jelenleg is gőzerővel propagált gazdaságpolitikai teljesítmény mellett”

– vélekedett az Alfahírnek az Iránytű Intézet politológusa. Hozzátette: a kormányfő a jövőre nézve a nemzeti önrendelkezés további védelmét, a korábbi politikai irányvonal folytatását ígérte, ugyanakkor nem szólt a belpolitikai helyzetről.

„Tudatosan nem foglalkozott sem a Jobbikkal, sem a baloldallal. Egyetlen megjegyzése is mindössze a baloldal gócpontjára, Gyurcsány Ferencre utalt, akivel a mai napig igyekszik a Fidesz-KDNP a baloldalt megtestesíteni”

– mondta a politológus. Kálló-Sikos Ágnes szerint a kormányfő ezzel a Fideszt alternatívát nélkülöző politikai erőként kívánja beállítani, másrészt a belpolitikai csatározások fölé igyekszik emelni a világpolitika eseményeivel foglalkozó, felelős kormánypártként.

Az Iránytű Intézet politológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő beszédében a rengeteg harcászati metafora (akció fedőneve, támadás, ellenség, birodalom, tüzérség) a háborús helyzet átérzését, a „fekete bárány”, a „lázadók” önjellemzés pedig az összetartozás érzésének erősítését szolgálta (mindenki ellenünk van).

VONA, A XXI. SZÁZADI

Vona Gábor, a Jobbik elnöke évértékelő beszédében a világpolitikai kontextus helyett inkább a hazai viszonyok ismertetésére koncentrált, amit történelmi távlatba is helyezett.

„Nekiment az ország gazdasági fejlődéséről, a megélhetési körülmények javulásáról szóló kormányzati sikerpropagandának, és történelmi párhuzamokat alkalmazva a ‘szabadságot és biztonságot eltipró’ Fidesz-KDNP-t földesurak és helytartók elnyomó csapatának titulálta”

– mondta Kálló-Sikos Ágnes. Megjegyezte: míg a kormányfő folytatást, addig a Jobbik elnöke egy újabb reformkort, „valódi XXI. századot”, fellendülést ígért.

A politológus kiemelte: Vona Gábor beszédének talán legfontosabb eleme a Jobbik kormányváltó- és kormányzóképességének hangsúlyozása, a Fidesszel szemben történő alternatíva felmutatása.

„A Fidesz-KDNP – Jobbik kétszereplős politikai porond képét erősíti a baloldali szavazók képviseletének ígérete (a protestszavazók megszólítása) is. A pártelnök ez alkalommal már taktikusan nem koncentrált a Jobbik néppártosodásának folyamatára, a bejárt útra, azt befejezettnek tekintve a Jobbikot a nép pártján álló erőként aposztrofálta”

– hangsúlyozta Kálló-Sikos Ágnes. Hozzátette:

„Vona Gábort a történelmi távlat behozása, történelmünk viharainak, a szabadságért vívott küzdelmeinknek az említése egyfajta küldetéstudattal ruházza fel, ha úgy tetszik, megideologizálja a kormányváltás szükségét.”

Kálló-Sikos Ágnes szerint a Jobbik elnöke stílusában Orbán Viktorhoz hasonlít, „felelős, komoly miniszterelnök-jelölt képét sugallja”.

Előadásmódja egyedülálló, 47 perces beszédét fejből adja elő – jegyezte meg.

GYURCSÁNY, A RENEGÁT

Kálló-Sikos Ágnes Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének a beszédét úgy értékelte, hogy „pragmatista szemléletet tükrözött, és kerülte a mélyebb kontextust, az ideológiai tartalmat”. Elsősorban Orbán Viktor személyét, nem pedig kormánya teljesítményét támadta, ezzel az erős Orbán-ellenes érzésekre hat. Kritikáját pedig az emberi sorsok vázolásán keresztül szemléltetve építette fel.

„Gyurcsány Ferenc mindenekelőtt baloldali riválisainak szánt üzenete saját személyének, pártjának szerepéről már a beszéd elején megjelent”

– hívta fel a figyelmet a politológus.

„Az üzenet világos, a DK-val, mégpedig egy Gyurcsány Ferenc vezette DK-val a baloldalnak számolnia kell”

– szögezte le Kálló-Sikos Ágnes. Arra is kitért, hogy a baloldali csatározások, a DK vitatott helye egy lehetséges együttműködésben, Botka László jelöltségének nem egységes megítélése egyértelműen érződik a beszéd soraiban. „Gyurcsány Ferenc annak ellenére, hogy kormányzásra késznek ítéli pártját, Vona Gáborral ellentétben egy igen szűk választói réteghez szól, a jobboldali választókat ráadásul bírálja” – mondta.

Az Iránytű Intézet politológusa Gyurcsány Ferenc beszédeit úgy jellemezte: erősen az érzelmekre apellálnak, ami alól aktuális, a választói levelekre, emberi sorsokra felfűzött beszéde sem volt kivétel.

Stílusa jelentősen eltér a másik két vezetőétől, „kevésbé felelős politikai vezetőként, mint inkább felbőszült választóként jelenik meg”, ami a DK pozícióját ismerve nem hátrány – tette hozzá Kálló-Sikos Ágnes.

Megjelent az Alfahír oldalán!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s