„Miért szavazza meg újra és újra az oroszellenes szankciókat Orbán Viktor?”

Oroszország pragmatikus szempontok alapján létrejött kapcsolatokban és együttműködésben gondolkodik. Az Orbán-kormány jól felismerte a partnerség lehetőségét, de a nemzeti érdekekkel ellentétesen továbbra is megszavazza az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump győzelmével egy korszak zárult le, az új amerikai adminisztráció Magyarország szempontjából kimondottan kedvező változás. Budapest számára tálcán kínálkozik a lehetőség arra, hogy Moszkva, Washington és Brüsszel között közvetítsen, de az Orbán-Szijjártó tandem erre a szerepre nem lesz képes. Magyarországnak a Németország-Oroszország-Törökország háromszögben kell érvényre juttatnia a nemzeti érdekeit. Az Alfahír a február 2-i Putyin-látogatás kapcsán beszélgetett Gyöngyösi Mártonnal, az Országgyűlés Külügyi bizottságának jobbikos alelnökével.

Két évvel ezelőtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megegyeztek Budapesten, hogy minden évben találkozni fognak. Európában példátlan a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú kapcsolattartása. Mi lehet az orosz vezetés célja ezekkel a találkozókkal? Oroszországnak milyen geopolitikai, Európa-politikai céljai vannak hazánkkal?

Az orosz geostratégiai gondolkodás lényegében Nagy Péter cár óta változatlan. Ez a stratégia arra épül, hogy Oroszországot egy nyugati befolyástól mentes, lehetőleg Moszkva-barát vezetésű országokból álló gyűrű ölelje körül. Ez Oroszország közvetlen szomszédsága, amit a szó klasszikus értelmében nevezhetünk érdekszférának.

Teljesen félreérti az orosz geopolitikai gondolkodást az, aki azt hiszi, hogy Oroszország kizárólag katonai terjeszkedéssel kíván érvényt szerezni az orosz befolyásnak és ugrásra készen áll, hogy bekebelezze vélt érdekszféráját.

Meggyőződésem, hogy a Krím bekebelezése is inkább csak jelzésként szolgált a Nyugat felé kacsingató Ukrajnának. Ami a saját, vélt érdekszférájának tekintett közvetlen szomszédságán túl helyezkedik el, ott viszont pragmatikus szempontok alapján létrejött kapcsolatokban, együttműködésben gondolkodik. Oroszország gyorsan és helyesen ismerte fel azt a feszültséget, amit az Oroszország elleni gazdasági szankciók jelentettek az Európai Unióban. Talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs olyan tagállama az Uniónak, amelyet ne érintett volna katasztrofálisan az orosz piac elvesztése.

Putyin felismerte, hogy ezt a tipikus, Európai Unióra jellemző, önsorsrontó rövidlátással és zsarolással kikényszerített paktumot meg lehet fúrni olyan tagállamok segítségével, amelyek szembe mernek menni az egységes állásponttal.

A Brüsszel által hosszú éveken át renitensként kezelt magyar kormányban pedig meg is találta partnerét. Be kell ismerni, hogy ezt a helyzetet Orbán Viktor is jól ismerte fel. Amit nem értek, hogy miért írta alá és miért szavazza meg újra és újra az oroszellenes szankciókat Orbán Viktor, ha már maga is elismeri azt, amit a Jobbik évek óta mond, vagyis azt, hogy nemzeti érdekeinkkel ellentétesek, károsak a szankciók.

Mit jelent az amerikai elnökválasztás eredménye Magyarország számára a hidegháborús korszakot idéző hangulatban?

Az amerikai elnökválasztással, Trump győzelmével egy korszak zárult le. Azt még nehéz látni, hogy mekkora mozgástérrel rendelkezik Trump, és hogy az általa felvázolt programot sikerre tudja-e vinni. Pártján és az egész amerikai establishment-en belül bőven mutatkozik ellenállás is. Ami viszont már most látszik, hogy Trump, ha nem is hagy fel teljesen, de legalább visszavesz abból a végletekig erőltetett, messianizmussal fűtött amerikai geopolitikából, amit az Egyesült Államok a hidegháború lezárása óta követett. Ennek a lényege a nyugati befolyás globális terjesztése a humanizmus álcája mögött, a demokrácia- és a neoliberális gazdaságtan, illetve kapitalizmus terjesztésének eszközével. Egy fősodratú republikánus elnökkel, vagy Hillary Clinton győzelmével ez folytatódott volna, szörnyű és katasztrófát is jó eséllyel előidéző kimenetellel.

Az új amerikai adminisztráció Magyarország szempontjából kimondottan kedvező változás, hiszen tudjuk azt, hogy a geopolitikai konfliktusok negatív következményei a civilizációk és nagyhatalmi érdekek találkozásánál, ütközésénél hatványozottan éreztetik hatásukat, Magyarország pedig ennek a feszültséggócnak a kellős közepén található.

Miként hathat ki a megújulás lehetőségével kecsegtető amerikai-magyar kapcsolatokra a szoros orosz-magyar viszony?

Az Orbán-kormány előtt most egy történelmi lehetőség kínálkozik, hiszen Orbán kiváló kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel, és – egy hazárdjátékos vakmerőségével – már nyáron letette a voksát Trump mellett. Így tálcán kínálkozik a lehetőség arra, hogy Budapest egy új hidegháborút elkerülve közvetítsen Moszkva, Washington és Brüsszel között. Ehhez azonban kellene magyar diplomácia, amely a kalmárkodáson, illetve az export- és GDP-statisztikák kommunikációján túl minimum olyan hatékonysággal működik, mint a korábban teljesen elszigetelt belorusz diplomácia. Lukasenkoék kiválóan ráéreztek az ukrán válság idején a közvetítés lehetőségére, és elindították a minszki folyamatokat.

Az elmúlt évek során az Orbán-Szijjártó tandemnek még a jó ügyeket is sikerült olyan tramplisággal képviselnie, a belpolitikai haszon oltárán feláldozva a külpolitikai szempontokat, hogy attól tartok, erre a közvetítő szerepre nem lesz képes.

Hozzáteszem, sajnos, hiszen ez nem pártügy, hanem nemzeti érdek.

Mennyiben lehet realitás a jelenlegi nemzetközi viszonyokat tekintve a korábban a Jobbik elnöke által felvázolt – majd Orbán Viktor által is megfogalmazott – Németország-Oroszország-Törökország külpolitikai hármas igazodási pont?

Ez a realitás, Magyarországnak ebben a háromszögben kell – tetszik, nem tetszik – érvényre juttatnia a nemzeti érdekeit. Szinte lehetetlen vállalkozás, és a legritkább esetben áll összhangban, számunkra kedvező konstellációban a három “szomszédos” nagyhatalmi érdek, de a finom egyensúlyozás eszközével ebben a háromszögben kell ellavíroznia a magyar érdeket.

Megjelent az Alfahír oldalán!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s