Gyöngyösi: A NATO egy oroszellenes, agresszív-offenzív katonai szövetséggé vált

Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével készítettünk interjút. A jobbikos politikus példaértékűnek tartja a V4-es országok együttműködését, szerinte meg kell találnunk a közös hangot a kelet-közép-európai országokkal, a migrációra nemzetállami megoldások kellenek, a NATO-t nem védelmi, hanem egy offenzív szövetségnek tartja, ami jelenleg nem szolgálja hazánk érdekeit.

„El kell gondolkodni a kelet-európai országok még szorosabb együttműködésén” – mondta nemrégiben Vona Gábor a XXX. Vezérigazgató Találkozó keretében megtartott vitán, Sárváron. A Jobbik lecserélte a keleti nyitás politikáját, kelet-európai nyitásra?

Szó sincs erről. A keleti nyitás továbbra is sarokköve a Jobbik külpolitikájának. Az elmúlt években zajló geopolitikai események nemhogy gyengítették volna, hanem épp ellenkezőleg, erősítették a keleti nyitás szükségességét. Nem véletlen, hogy a Fidesz kormány lenyúlta a keleti nyitást a Jobbik programjából. Emellett azonban az elmúlt évek eseményei azt is bizonyítják, hogy a szűkebb értelemben vett regionális együttműködésekre legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint a globális, nagyhatalmi szereplőkre. Mára egyértelmű, hogy a kelet-közép-európai régió érdekei merőben eltérnek Nyugat-Európa érdekeitől. Hiába vagyunk ugyanannak a szövetségnek, az Európai Uniónak, a NATO-nak a tagjai, mindkét intézményben a nagyhatalmak geopolitikai érdekei dominálnak, melyek gyakran ellentétesek mind a nemzeti érdekeinkkel, mind a régiónk országainak érdekeivel. Egyértelmű, hogy akkor, amikor az Európai Unió tárgyal, mondjuk a transzatlanti kereskedelmi szerződésről az Egyesült Államokkal, akkor a nyugat-európai nagyhatalmak politikai és gazdasági érdekei érvényesülnek, a mi régiónk érdekeivel szöges ellentétben. A NATO legutóbbi lépései is, mint például a koncentrált katonai mozgósítás a keleti tagországokban, az Egyesült Államok geopolitikai céljait szolgálják, nem pedig a régiónk érdekeit. Regionális együttműködés révén ezeket a káros folyamatokat ellensúlyozni, vagy legalábbis enyhíteni, lassítani lehetne.

MEG KELL TALÁLNI A KÖZÖS HANGOT A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKKAL

Pontosan mely kelet-közép-európai országokkal kellene szorosabbra fűzni a viszonyát Magyarországnak?

Adott a visegrádi négyek kerete, ezt lehetne végre több mint húsz év kiábrándító semmittevés és pótcselekvés után tartalommal megtölteni. Biztatóak a jelek, ugyanis a migrációs veszély kapcsán példaértékű gyorsasággal és határozottsággal léptek fel a közös határvédelem ügyében, ezzel az EU tehetetlen és tehetségtelen döntéshozóinak is példát mutatva. Példaértékű, hogy a közös érdekek mentén ez a néhány ország együtt tudott működni és minden egyéb vitát félre tudott tenni. A V4 országain túl a régió egyéb országait is be kell emelni a regionális együttműködésbe. A Balkán, különösen a Nyugat-Balkán, vagy a Baltikum országaival, de Romániával is számtalan stratégiai kérdésben lenne tere az együttműködésnek, hiszen közös történelmünkből fakadóan hasonló a sorsunk, hasonló problémákkal küzdünk. Gazdasági, társadalmi és politikai szempontból nagyon hasonló kihívásokkal nézünk szembe, és ezekben a kérdésekben sokkal hatásosabb az egységes fellépés és cselekvés. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot.

A teljes interjú elolvasható az Alfahír oldalán!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s